Böszörményi Gyula: 9..8..7...

" 2007. Budapest.
Valami elkezdődött!
Valami felébredt!
Azt hiszed, ez csak játék?
Azt hiszed, téged nem érint?
Akkor nézz a borítón lévő lány szemébe és...tartsd nyitva a szemed!
Ha mered!
Vedd kezedbe ezt a könyvet, s ha olvasni kezded, a tüdődben mindig legyen tartalék levegő, hogy még időben kiálthass: Exi ab seo!"

Böszörmény Gyula művei az életemben tényleg kulcsfontosságú, mert az ő hatására kezdtem el írni, találkoztam is vele, van autogrammom, és azóta is rendszeresen jelen van a könyvespolcaimon. Vagyis elfoglal egy egész polcot, bár ez talán nem jelent semmit, ha figyelembe vesszük, hogy hajlamos vagyok egy kedvelt szerző teljes életművén végigmenni, ám ettől függetlenül igenis jelentős. Így amikor megjelent ez a kötete, még anno, nem is volt kérdés, hogy megveszem-e, bár igazából a második részét szereztem meg előbb, mert ezt könyvtárból emeltem el. Azóta is nálam van :)
Elég kis tudatlan vagyok a műfajokból, mert ha nem olvasom valamelyik másik könyvajánlós blogon, hogy ez steampunknak tekinthető, hát én nem jövök rá. Mert vannak benne gőzbuszok, de hát ez engem így nem tudott műfajilag belőni, és azóta is inkább ilyen dark fantasynak gondolom. Némi steampunkkal.
Maga a borító elég érdekes, látszik, hogy ez most nem egy vidám és csupa happy darab lesz, de hát nem vagyunk gyávák és félősek, szóval nekivágtunk. Mikor kinyitjuk kapunk egy térképet Budapestről! Szóval van már egy időpontunk, helyszínünk és a továbbiakban megismerhetjük a főszereplőinket is.
A történet végig egyes szám, első személyben íródott, vagyis egy tizenegy  éves lány szemszögéből. Úh, idáig hallottam az elkeseredett nyögéseteket, de ne aggódjatok. Böszörményi Gyulánál ugyanis szóba sem jöhet az, hogy itten majd mindenki a főszereplő után kívánkozik, vagyis ok nélkül nem. Belátom, hogy ez a könyv, inkább a fiatalabb tizennégy-tizennyolc éves korosztálynak jön be inkább, de azért a felsőbb korosztály is elszórakozhat vele egy-egy estén.
Szerencsére Lilith nem az a nyámnyila anyámasszony katonája, aki vég nélkül őrlődik azon, hogy melyik srác kezét válassza, hanem bemutat a világnak, és megpróbálja a saját szájize szerint elrendezni a dolgokat, ami azért a harmadik kötet végére sikerül is neki, de azért ne szaladjunk ennyire előre.
A történet elején láthatjuk őt kézen fogva egy szőke, kékszemű sráccal, aki nagyon hevesen győzködi arról, hogy fogadjon magába egy démont. Na itt már fennakad a szemünk, hogy mi is van? Nem kell aggódni hamar kiderül, hogy ez a Budapest, bizony nem az a Budapest, amit mi megszokhattunk, hanem sokkal rosszabb és kegyetlenebb, démonok kószálnak mindenhol, mit kószálnak, uralkodnak, és mindenkinek kötelező magába fogadnia egyet.
A démonok hierarchiája, fajtái, besorolásai valami egészen csodálatos, látszik rajta, hogy alaposan utánanézett a dolgoknak, de ez sehol nem válik eröltetetté, vagy tanító jellegüvé, amikor kell, akkor ott van a magyarázat, ha másképpen nem hát lábjegyzet formájában. Ami főképp a varázslatoknál hasznos, mert hát egy démonokkal teli világban nem maradhat távol a mágia sem, amit még az iskolában is oktatnak. Nem, ez még mindig nem a Roxfort, sokkal inkább képzeljétek el a sulitokat, ahol az eleddig megszokott tanáraitok, a megszokott stílusukban töriórán nem az ipari forradalomról, hanem varázskönyvekről beszélnének, és igy tovább. Higgyjétek el, nem jobb.
Nos Lilith persze nem kér a démonokból és beáll ködgruftinak, vagyis beöltözik koromfeketébe, piercinget lövet és apage (vagyis démontalan), marad. Jóbarátságba kerül Synerellával a másik ködgrufti csajjal, aminek következtében csak még jobban cikizik az osztályban, ámde úgy érzi megtalálta a támaszt a ködgruftiknál.
Hát, majdnem.
Családi állapota, az apja él, bár egy alkesz démon foglalt benne helyet, az anyja eltűnt, vagyis úgy tűnik, hogy eltűnt és bónuszképpen haverja lesz egy imp Xilka.
Hogy teljes legyen a móka, a képbe bekerül az Apokalipszis, valami jóslat, meg hát az Ördög. Halkan megjegyezném, hogy a világ kialakításáról a Supernaturalosok példát vehetnének, igen muszáj volt a sorozatos utalás, mert nemcsak rengeteg hanem jól ki is van aknázva. És ez még akkor is fontos, ha néhanap lekaparjuk az arcunkat Lilith egy-két megmozdulásán. Mert azért mégiscsak ifjúsági regény, vagy YA, vagy hogyishíjják eztet, ám azért a minőségibbb fajtából. Mondjuk, ha másért nem hát Xilka szövegéért mindenképp megéri. Meg mondom a világ kidolgozottsága miatt, amit azért emlegetek ennyit, mert ez érintett meg a legmélyebben.
No ez még csak az első kötet, kettő még hátravan, szóval épp, hogy bemelegítettünk az igazán  nagy dobásokra, felvázoltuk az alapkonfliktusokat, szereplőket és helyszíneket, szóval ne tessék rögtön félredobni, mert magyar és goth, és jajistenemkémmiezmár, hanem adjatok neki egy esélyt.
És most nézem csak, hogy az olvasóknak kedveskedett a választási lehetőséggel, hogy melyik irányba folytatódjon, ami szerintem igazán szép dolog, és engem meg is nyugtatott a harmadik kötetnél. Majd ha odajutunk, el is mondom miért.
Szóval a korosztályba beleeső egyéneknek, akik bírják a sötét világokat nagyon ajánlom, azoknak, akik szeretik a szerzőt, szerintem szintén érdemes elolvasni, mindenki másnak akkor, ha nem taszítja ez az egész. Személy szerint én jól elvoltam vele, nem lehet benne nagyot csalódni, szóval hajrá, olvassunk Böszörményit!